Már megint a munkahely…
2007 január 4. | Szerző: tyúkanyó2 |
Munkahelyemen már hónapok óta kerestek egy franciául beszélő pénzügyes kolléganőt. A helyemre. (Én meg egy jó barátnőm helyén vagyok, mert ő egyáltalán nem merte használni az angolját. Pedig szerintem legalább annyit tudott, mint én.) December elsejével kezdett az új lány. Pedagógus végzettsége van. Igyekszik szegény, de nagyon látszik, hogy nincs semmi gyakorlata. Itt ennél a cégnél meg olyan és annyi a feladat, hogy két embert is elbírna. Két gyakorlott embert. Most meg őt egyedül akarják erre a munkakörre. Bele fog fulladni. Egyébként sem értem, miért a nyelv az elsődleges. Angolul egész jól elgagyarászok a főnökömmel. A szakmai rész meg… Tizenöt éve vagyok a pályán. És még egy helyről sem azért jöttem el, mert ki akartak rúgni.
Tulajdonképpen nem csodálkozom, mert manapság már mindenhol két három nyelv ismeretét kérik egy könyvelőtől. Mégis rosszul esik. Főleg azért, mert előre látom, hogy rossz döntést hoztak a saját szempontjaik szerint is. Nekik sem lesz jó. Nem telik el két hónap, és kiderülnek a szakmai hiányosságok. Nekem pedig már megint új állás után kell nézni.
Ez még hiányzott az életemből.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
Hát neked sincs könnyű életed!Remélem a új esztendő jobb dolgokat fog hozni számodra.Szerintem magadat kell lelkileg jól összeszedned és akkor elmúlnak a betegségeid is.Szinte minden betegségnek lelki oka van,ugye tudod?Amúgy egy kicsit hasonló cipőben járunk.Én most fogok a férjemtől különköltözni a pici (2 éves fiammal).Az ünnepek nálunk is betegségben teltek és zűrzavar volt.Én mondjuk agykontrollozom pár hónapja és az nagyon sokat segít.
Mindenkinek köszönöm, a bátorítást! Igyekszem, igyekszem. Épp azon vagyok, hogy összelapátoljam magam. Csak időnként kiesik a kezemből a lapát… De menni fog. Merthogy mennie kell! Alapjában véve nem vagyok egy könnyen megalkuvó tipus. Így hát most sem vagyok hajlandó feladni.
Agykontrollt még nem próbáltam. Nem is szándékozom. Nekem a keresztyén hit segített és segít most is. De hát ahogy mondani szokták, kinek a pap, kinek a papné….
Nekem ez bevált. Döbbenetesen bevált. A leg kritikusabb időszakokban naponta kaptam bátorítást a Bibliából.
Azért ugye nem riasztottam el senkit a bogomtól….?!